Dudor a gumiabroncs oldalfalán: mi okozza, és használható-e még az abroncs?

A gumiabroncs oldalfalán megjelenő dudor vagy kitüremkedés komoly figyelmeztető jel. Sokan csak esztétikai hibának gondolják, valójában azonban rendszerint az abroncs belső teherviselő szerkezetének sérülésére utal.

A dudoros oldalfalú gumiabroncs használata veszélyes lehet, mivel a meggyengült részen az abroncs akár váratlanul is elveszítheti a nyomását vagy szélsőséges esetben szétrobbanhat. A sérülést ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha az abroncs egyelőre nem ereszt, és vezetés közben sem tapasztalható rendellenesség.

Mit jelent az oldalfalon megjelenő dudor?

A modern radiál gumiabroncsok oldalfalának szilárdságát a gumiréteg alatt elhelyezkedő kordváz biztosítja. A kordváz nagy szakítószilárdságú textilszálakból áll, amelyek segítenek megtartani az abroncs alakját, és ellenállnak a belső légnyomásból, valamint a jármű tömegéből származó erőknek.

Ha ezek a teherviselő szálak egy ponton megsérülnek vagy elszakadnak, az adott terület elveszíti eredeti szilárdságát. Az abroncs belső nyomása ekkor kifelé feszíti a meggyengült gumiréteget, és az oldalfalon jól látható dudor, hólyag vagy kitüremkedés jelenik meg.

A Michelin és a Continental szakmai tájékoztatása szerint a kifelé domborodó oldalfali dudor jellemzően a karkasz belső kordszálainak sérülésére utal.

Mi okozza leggyakrabban az oldalfali dudort?

Az oldalfali dudorok jelentős része valamilyen erős külső behatás következtében alakul ki. A sérülés pillanatában a gumiabroncs olyan mértékben összenyomódhat, hogy az oldalfal a keréktárcsa pereme és az úthiba közé szorul.

Ezt gyakran becsípődéses vagy ütésből eredő karkaszsérülésnek nevezik.

Kátyúba hajtás

Az egyik leggyakoribb kiváltó ok a mély kátyúba történő behajtás. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb erőhatás éri az abroncsot.

A gumiabroncs oldalfala a kátyú pereme és a keréktárcsa között hirtelen összenyomódik. Bár kívülről nem feltétlenül keletkezik vágás, a gumiréteg alatt található kordszálak megsérülhetnek vagy elszakadhatnak.

A dudor nem mindig közvetlenül az ütközés után jelenik meg. Előfordulhat, hogy csak órákkal, napokkal vagy akár hetekkel később válik láthatóvá.

Járdaszegélynek ütközés

Parkolás vagy manőverezés közben az abroncs gyakran nekiütközhet a járdaszegélynek. Különösen veszélyes, ha a jármű nagyobb lendülettel, éles szögben vagy rendszeresen hajt fel a padkára.

A sérülés nemcsak az abroncs külső, hanem a nehezebben ellenőrizhető belső oldalfalán is kialakulhat.

Úttesten található tárgyak

Kövek, törmelékek, fémdarabok, éles útszegélyek és egyéb akadályok szintén erős ütést mérhetnek az abroncsra. A futófelület ugyan ellenállóbb az ilyen behatásokkal szemben, az oldalfal azonban vékonyabb és rugalmasabb szerkezetű.

Nem megfelelő guminyomás

Az előírtnál alacsonyabb nyomással használt abroncs oldalfala a megszokottnál nagyobb mértékben deformálódik. Emiatt egy kátyú vagy járdaszegély kisebb sebességnél is komolyabb sérülést okozhat.

A túl alacsony nyomás emellett fokozza a hőképződést, ronthatja a menetstabilitást, és növelheti az abroncs szerkezeti károsodásának esélyét.

Túlterhelés

A jármű vagy az abroncs megengedett terhelhetőségének túllépése szintén fokozott igénybevételt jelent az oldalfal számára. A túlterhelés és az alacsony guminyomás együttesen különösen veszélyes, mert az abroncs nagymértékben összenyomódhat és túlmelegedhet.

Miért különösen érzékenyek az alacsony oldalfalú abroncsok?

Az alacsony profilú gumiabroncsoknál kisebb a távolság az útfelület és a keréktárcsa között. Emiatt kevesebb rugalmas oldalfal áll rendelkezésre az úthibákból származó ütések elnyelésére.

Egy mély kátyúba történő behajtáskor ezért könnyebben becsípődhet az oldalfal a kátyú széle és a felni pereme közé. Ez nem jelenti azt, hogy az alacsony profilú abroncsok hibásak vagy gyengék lennének, használatuk azonban nagyobb körültekintést igényel rossz minőségű utakon.

Mennyire veszélyes az oldalfali dudor?

A dudor azt jelzi, hogy az abroncs teherviselő szerkezete az adott ponton meggyengült. A sérült részt ilyenkor lényegében már csak a külső gumiréteg tartja, miközben belülről folyamatosan nyomja a sűrített levegő.

A dudor mérete nem feltétlenül mutatja meg a sérülés valódi súlyosságát. Egy kisebb kitüremkedés mögött is jelentős kordszakadás húzódhat meg.

A meggyengült terület különösen nagy terhelést kap:

• nagy sebességnél;

• erős fékezéskor;

• kanyarodáskor;

• meleg időben;

• nagy rakomány mellett;

• újabb kátyúba hajtáskor;

• hosszabb autópályás használat során.

A gyártói útmutatók szerint a valódi oldalfali dudorral rendelkező abroncsot nem szabad tovább használni, hanem mielőbb ki kell cserélni.

Tovább lehet közlekedni dudoros gumiabronccsal?

Dudoros gumiabronccsal nem javasolt tovább közlekedni. A sérülés következtében nem állapítható meg pontosan, hogy az abroncs mikor veszíti el a szerkezeti stabilitását.

Amennyiben menet közben fedezzük fel a hibát:

1. álljunk meg biztonságos helyen;

2. ne folytassuk az utat nagy sebességgel;

3. szereljük fel a pótkereket, amennyiben rendelkezésre áll;

4. szükség esetén kérjünk segítséget vagy autómentést;

5. vizsgáltassuk meg az abroncsot gumiszakemberrel.

Különösen veszélyes lehet autópályán vagy nagy terheléssel tovább közlekedni, mivel a meggyengült oldalfal további erőhatásokat kaphat.

Javítható az oldalfali dudor?

A karkasz sérüléséből és a kordszálak szakadásából eredő oldalfali dudor általában nem javítható biztonságosan.

A futófelület meghatározott részén található kisebb szúrt sérülések bizonyos feltételekkel szakszerűen javíthatók. Az oldalfal azonban menet közben folyamatosan hajlik és deformálódik, ezért egy szerkezeti sérülés nem állítható helyre egyszerű foltozással vagy vulkanizálással.

A sérült kordváz eredeti teherbírása nem állítható vissza megbízhatóan. A biztonságos megoldás ezért az abroncs cseréje. A Continental tájékoztatása szerint az oldalfalon található dudor, szakadás vagy komolyabb sérülés az abroncs azonnali cseréjét indokolja.

Gyártási hiba vagy külső behatás?

Az oldalfali dudor önmagában még nem bizonyítja, hogy az abroncs gyártási hibás. A pontos ok meghatározásához az abroncs külső és belső felületét egyaránt meg kell vizsgálni.

Ütésből eredő sérülésre utalhat:

• a dudorral szemközti belső oldalon látható elszíneződés;

• nyomódás vagy törésnyom a belső gumirétegen;

• sérülés a keréktárcsa peremén;

• vágás vagy horzsolás az oldalfalon;

• két egymással szemben elhelyezkedő sérülési nyom;

• a kordszálak helyi elszakadása;

• kátyúba hajtás vagy járdaszegélynek ütközés nyoma.

Az ütésből eredő karkaszsérülést gyakran „kígyóharapásnak” is nevezik, mivel a felni pereme az abroncs belső oldalán két egymás melletti nyomot hagyhat.

Gyártási eredetű rendellenesség is előfordulhat, de ennek megállapításához minden esetben szakértői vizsgálatra van szükség. Garanciális elbíráláskor az abroncs állapotát, futásteljesítményét, nyomáshasználatát, szerelését, a keréktárcsát és a sérülés jellegét egyaránt figyelembe veszik.

Nem minden oldalfali egyenetlenség jelent veszélyes dudort

Fontos különbséget tenni a kifelé domborodó dudor és az oldalfalon látható enyhe, befelé húzódó mélyedés között.

A radiál gumiabroncsok gyártásakor a karkasz egyes szerkezeti elemei átfedésben kapcsolódhatnak egymáshoz. Az átfedés helyén az oldalfal valamivel merevebb lehet, ezért felfújt állapotban enyhe behúzódás vagy hosszanti mélyedés válhat láthatóvá.

Ez rendszerint nem sérülés, hanem a radiál abroncsok szerkezetéből adódó természetes jelenség. A Continental szintén felhívja a figyelmet arra, hogy az oldalfali bemélyedést nem szabad összetéveszteni a kifelé domborodó, kordszakadásra utaló dudorral.

Általánosságban:

• a kifelé domborodó kitüremkedés többnyire sérülésre utal;

• az enyhe, befelé húzódó mélyedés lehet gyártástechnológiai sajátosság.

Kétség esetén azonban az abroncsot minden esetben érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.

Hogyan előzhető meg az oldalfali dudor kialakulása?

Az úthibák teljes mértékben nem kerülhetők el, de néhány egyszerű óvintézkedéssel csökkenthető az abroncs sérülésének veszélye.

Ellenőrizzük rendszeresen a guminyomást

A nyomást hideg abroncsokon, lehetőleg legalább havonta egyszer érdemes ellenőrizni. Mindig a jármű gyártója által megadott értéket kell alkalmazni, figyelembe véve a terhelést is.

Lassítsunk rossz minőségű úton

A kátyúba hajtáskor keletkező erő nagymértékben függ a sebességtől. Rossz minőségű, ismeretlen vagy rosszul belátható útszakaszon célszerű csökkenteni a tempót.

Kerüljük a járdaszegélynek ütközést

Parkoláskor lassan és lehetőleg kis szögben közelítsük meg a járdaszegélyt. Ne szorítsuk rendszeresen az abroncs oldalfalát a padkához.

Ne terheljük túl a járművet

Tartsuk be a jármű és a gumiabroncs megengedett terhelhetőségét. Nagyobb rakomány esetén a guminyomást a járműgyártó terheléshez tartozó előírása szerint kell beállítani.

Vizsgáljuk át az abroncsokat

Kátyúba hajtás vagy erősebb ütés után ellenőrizzük:

• az abroncs külső oldalfalát;

• lehetőség szerint a belső oldalfalt;

• a keréktárcsa peremét;

• a guminyomást;

• a jármű viselkedését és az esetleges vibrációt.

Mivel az ütésből eredő sérülés később is láthatóvá válhat, az ellenőrzést néhány nap elteltével is érdemes megismételni.

Mit tegyünk, ha dudort találunk az abroncson?

A legfontosabb teendők:

• ne közlekedjünk tovább nagy sebességgel;

• ne próbáljuk a dudort megnyomni vagy visszaalakítani;

• ne csökkentsük vagy növeljük találomra a guminyomást;

• ne próbáljuk házilag megjavítani;

• szereljük fel a pótkereket, vagy kérjünk segítséget;

• vizsgáltassuk meg az abroncsot gumiszakemberrel;

• garanciális igény esetén őrizzük meg a sérült abroncsot.

A vizsgálathoz hasznos lehet fényképeket készíteni a dudorról, az abroncs teljes oldalfaláról, a futófelületről és a keréktárcsáról is.

Összegzés

A gumiabroncs oldalfalán megjelenő kifelé domborodó dudor legtöbbször az abroncs belső kordszálainak sérülését jelzi. A leggyakoribb kiváltó ok a kátyúba hajtás, a járdaszegélynek ütközés, az alacsony guminyomás vagy az abroncs erőteljes becsípődése.

Mivel a sérült oldalfal teherbírása már nem garantálható, a dudoros gumiabroncs további használata komoly biztonsági kockázatot jelent. A sérülés általában nem javítható, ezért az érintett abroncsot ki kell cserélni.

Nem minden oldalfali egyenetlenség jelent hibát: az enyhe, befelé húzódó mélyedés bizonyos esetekben a radiál abroncs szerkezetének természetes velejárója lehet. A kifelé domborodó dudort azonban minden esetben komolyan kell venni, és az abroncsot szakemberrel meg kell vizsgáltatni.

Gyakori kérdések

Használható még az abroncs, ha a dudor nagyon kicsi?

Nem javasolt. A dudor külső mérete nem feltétlenül mutatja meg a belső szerkezeti sérülés valódi mértékét.

Javítható vulkanizálással az oldalfali dudor?

A teherviselő kordszálak szakadásából eredő dudor nem javítható úgy, hogy az abroncs eredeti biztonsága és teherbírása helyreálljon.

Lehet a dudor gyártási hiba?

Ritkán gyártási rendellenesség is okozhat hasonló jelenséget, de ezt kizárólag az abroncs szakszerű vizsgálatával lehet megállapítani.

Miért csak később jelent meg a dudor?

Az ütés pillanatában a belső kordszálak megsérülhetnek anélkül, hogy kívül azonnal látható elváltozás keletkezne. A használat és a belső légnyomás hatására a meggyengült terület később fokozatosan kidomborodhat.

Mi a különbség a dudor és a természetes oldalfali mélyedés között?

A veszélyes dudor kifelé emelkedik ki az oldalfal síkjából. A gyártási szerkezetből eredő illesztési nyom általában enyhén befelé húzódó, hosszúkás mélyedésként látható.