Az autógumi járművünk fontos alkatrésze, amit élettartama alatt többször kell cserélnünk. Összeszedtük a legfontosabbakat, amiket érdemes tudnunk a gumiról, tisztázunk néhány alapfogalmat és elmagyarázzuk a bevett jelöléseket. Abban bízunk, írásunk elolvasása után a választás is könnyebb lesz.

Mi a feladata és hogyan épül fel az autógumi?

A gumi a jármű azon alkatrésze, ami közvetlenül érintkezik a felszínnel - többnyire úttal - amin halad. A gumi biztosítja az erőátvitelt az út és a jármű között, eközben számtalan erőhatást kell kibírnia. Meg kell tartania a jármű súlyát (függőleges irányú erőhatás), haladás közben meg kell küzdenie a lassulással és a gyorsulással (centripetális erőhatás) valamint kanyarodáskor ki kell bírnia a tengelyirányú erőhatásokat is. A jármű és az út között ezen erőhatások átadására mindössze egy néhány négyzetcentiméter terület áll rendelkezésre.

A gumiabroncsokat alapvetően két nagy kategóriára oszthatjuk aszerint, hogy a függőleges irányú erőhatást a gumi anyaga vagy a benne található levegő veszi fel. Előbbieket tömör, utóbbiakat légabroncsnak nevezzük. A legtöbb jármű napjainkban légabronccsal közlekedik.

Amilyen egyszerű szerkezetnek tűnik elsőre, a valóságban annyira összetett egy modern autó gumi. A gumiabroncs fajtánként eltérő tulajdonságú és anyag összetételű gumikeverékből valamint erősítő, merevítő vázból áll össze. A teljesség igénye nélkül és a lehető legkevesebb szakzsargont használva nézzük meg hogyan épül fel egy modern gumi.

A gumi belső felületén egy víz- és légzáró réteg található. Feladata egyértelmű: bent tartsa a gumiban a levegőt. Belülről kifelé haladva a következő réteg a szövetváz, aminek levegő feszítő erejét és a gumit ért terheléseket kell elviselnie. Egyszerre kell erősnek és rugalmasnak lennie. A modern gumik esetében ez nem egy egységes réteg: szerkezetében, anyagában és vastagságában is eltérő az abroncs egyes részein.

A futófelületen, ahol a gumi a talajjal érintkezik merev és ellenálló övek vannak. Egy abroncsban több ilyen gumiba ágyazott műanyag- vagy acélszálakból álló öv is megtalálható. A gumi peremébe egy huzalkarika van építve, aminek feladata hogy felfújt állapotban a felnihez szorítsa a gumit.

A gumi legkülső része az oldalgumi és a futó. Előbbi értelem szerűen a gumiabroncs oldalsó területeit védi, míg a futó a talajjal érintkező részen található és jóval vastagabb az oldalguminál. A futó feladata a tapadás biztosítása, konkrét kialakítása nagy mértékben befolyásolja a gumi optimális használatának körülményeit.

Most milyen gumit szeretnek a legjobban?

Gyors kérdés: melyik a legjobban kedvelt gumimárka a piacon? A válasz nehéz, hiszen minden feladatra, terepre és időjárási viszonyra más és más abroncs a tökéletes. A mostani trendek szerint a legjobban fogyó autógumik:

• Kaspen
• Durun
• Journey
• Security utánfutó
• Comforser
• CST

Diagonál és radiál

Nem fogjuk kibontani a két típus közötti különbségek részleteit. A radiál a ma használt gumiabroncsok szerkezeti felépítésének felel meg (amit előbb ismertettünk), a különböző övek különféle erők elviselésére optimalizálhatóak. A diagonál gumiban nem voltak övek, így ott az erőhatások kezelését eltérő felépítésű szövetvázzal oldották meg. A laikus felhasználónak nehezen érthető a különbség, mindenesetre a gyártási technológián kívül az autók teljes futóműve máshogy viselkedik, ha radiál helyett valamiért diagonál gumival szerelnék fel.

Tömlős vagy tömlő nélküli gumi

Még egy téma, amire csak érintőlegesen térünk ki. A gépjárművek gumijai - néhány ritka kivételtől eltekintve - tömlő nélküliek. Úgy is mondhatjuk, csak külső gumi van, belső nincs. A tömlő nélküli abroncsok biztonságosabbak, hiszen kilyukadásuk esetén csak közvetlenül a lyuknál és lassan veszítenek a bennük lévő levegőből, azaz tovább marad irányítható a jármű. Ugyanakkor a tömlő nélküli abroncsokat nem lehet kis nyomással felfújni. A tömlős megoldás ott maradt fent, ahol vagy csekély az irányíthatatlanságból adódó veszély (munkagépek) vagy fontos, hogy alacsony nyomással is felfújható legyen a gumi (kerékpárok). Nagy terhelést elviselő gumik esetében szintén szükség lehet tömlőre, így teherautó gumiknál is vannak tömlős típusok.

Gumi típusok

A gumikat felhasználásuk szerint is csoportosíthatjuk. Az eltérő típusoknak vannak sajátos egyedi jellegzetességeik is. Nézzük ezeket röviden.

A legszélesebb választékban a személyautó gumik állnak rendelkezésre, éppen ezért a bőség zavarából gyakran nehéz kiválasztani az igazán megfelelő garnitúrát. Számtalan kivitelben kaphatóak, jellemzően évszakoknak megfelelő kivitelben és aszfaltútra optimalizáltan. A megfelelő állapotú és minőségű személyautó gumik alapozzák meg a közúti közlekedés biztonságát.

A slcik gumik versenycélokat szolgálnak, maximális sebesség mellett biztosítanak megfelelő tapadást. A klasszikus slick gumiabroncsokkal nem lehet közúti forgalomban részt venni. Léteznek azonban semi slick gumik, amik megfelelnek a közúti előírásoknak, miközben verseny körülmények között is megállják a helyüket.

Hasonlóan speciális igénybevételre tervezték a terepgumikat. Ebben a kategóriában is eltérő altípusokat találunk. Egyes abroncsok alapvetően terepjárókra és SUV-okra szerelhetőek, de közúti használatra optimalizáltak. Külön típusba soroljuk azokat a gumikat, amik országúton is megfelelő tulajdonságokkal bírnak, de elég strapabíróak a szilárd burkolatú utak elhagyásához is. Az igazán természetközeli élményt az off road gumik jelentik, amik bármilyen körülmények között tapadást biztosítanak terepjárónknak.

A kisteherautó gumik hasonlóak a személyautó gumikhoz, de erősebb igénybevételre és nagyobb terhelésre készültek. Nyári és téli kivitel egyaránt létezik belőlük.

A teherautó és autóbusz gumik a közúti közlekedésre tervezett abroncsok közül a legkomolyabb feladat elvégzésére tervezett darabok. Hihetetlen, szinte folyamatos igénybevétel mellett kell hatalmas erőhatásokat elviselniük. Éppen ezért kiemelkedően fontos gyakori ellenőrzésük és cseréjük is.

Egy kategóriába soroljuk a motor gumikat, noha ez egy rendkívüli változatossággal bíró család. Nyilván egészen más gumi szükséges egy enduro motorkerékpárra, mint egy túrázásra vagy versenyzésre szánt járműre. Ugyanitt találjuk meg általában a quad és gokart gumikat is.

Bobcatek, targoncák és egyéb rakodógépek gumijai sem azonosak. Nem mindegy, hogy földmunkát végzünk velük saras területen vagy egy burkolt üzemcsarnokban forgolódunk. A rakodó gumik között vannak tömör és légabroncsok is.

A kisgép gumiknál érdemes keresni a kisebb fűnyíró traktorok, úttisztító gépek abroncsait. Ennél a gumicsaládnál a legszűkebb a választék általában, így ha méretben és kivitelben megfelelő a gumi, gyakran más paraméter figyelmen kívül hagyandó.

Mezőgazdasági gépek gumijai kifejezetten speciálisak kialakításukat és méretüket tekintve egyaránt. Akár azonos gépen belül is egészen más szerepe lehet egy-egy keréknek, így a rájuk való gumi is ehhez igazodik. Az eddig felsorolt főtípusok közül itt találunk még aránylag gyakran tömlős gumikat.

Évszakok

A különböző évszakok különféle gumik használatát teszik szükségessé. Elkülönítünk nyári, téli és négy évszakos gumikat. A téli és nyári gumik több dologban is jelentősen eltérnek egymástól, különbözik anyagösszetételük és futófelületük kialakítása is.

A nyári és a téli gumi közötti határpont 7 Celsius foknál következik be. 7 fok alatt a téli gumi használata ajánlott, míg e felett a nyárié. Ne a napközben átlagos hőmérsékletet vegyük alapul, hanem autó használati szokásainkat: ha főleg hajnalban vezetünk, amikor hűvösebb az idő és az aszfalt, akkor tovább lehet szükségünk a téli gumira, mint ha főleg délután ülünk autóba.

A nyári gumi anyaga keményebb, így magasabb hőmérsékletű aszfalton is jó tapadást tud biztosítani. Ugyanez a rideg anyag télen kevésbé biztonságos. A futófelület telítettebb, a bordázottság nem annyira sűrű, a felület kevésbé durván tagolt. Jellemző, hogy a futófelület biztosan érintkezik az aszfalttal.

A téli gumik anyaga lágyabb, profiljuk erősebben barázdált. A téli abroncs jobban tapad a hideg aszfalthoz és könnyebben kezeli az olyan helyzeteket, amikor sár, latyak vagy hó miatt nem mindig érintkezik közvetlenül az aszfalttal. A téli gumik használatát több ország adott útviszonyok, időjárási körülmények vagy dátum alapján is kötelezővé teszik.

A négy évszakos gumik jellemzőiket tekintve átmenetet képeznek a téli és a nyári abroncsok között. Ez nem csak azt jelenti, hogy minden évszakban kielégítően használhatóak, hanem azt is, hogy egyik évszakban sem nyújtanak tökéletes tapadást. A négy évszakos gumi akkor ajánlott, ha járművünket jellemzően rövidebb távokon, alacsonyabb sebességnél, döntően városi körülmények között használjuk.

Mintázatok

A mintázatok jelentősen befolyásolják a gumi tapadását, de mégis miért van rájuk szükség? Ha a versenygumik teljesen simák, akkor a közútiaknál miért van szükség csatornákra és lamellákra? A válasz egyszerű. Ha az út teljesen sima, száraz és tiszta, arra a sima gumi nagyon jól tapad. A közutak azonban nem olyan simák, szárazak és tiszták, akkor viszont más megoldás kell, ami ehhez alkalmazkodik: ezt szolgálják a mintázatok.

A mintázatok jellemzője a telítettség, amit általában százalékban adunk meg. Azt fejezi ki, hogy a futófelület hány százaléka érintkezik közvetlenül az aszfalttal. Ennek ellenkezője a csatornaszázalék. Egy aszfaltútra való nyári gumi telítettsége körülbelül 70%, míg egy traktor meghajtott kerekének csak hozzávetőlegesen 20%.

Városi használat során nem annyira fontos a víz és a szennyeződések elvezetése, mint nagyobb sebességnél országúton, így ott a nagyobb telítettség megfelelő, míg városon kívül javasoltabb az egyre nagyobb csatornaszázalék. Télen és terepen megnő a csatornák szerepe a biztonságos vezetést illetően.

Az egyik alap mintázat típus a folyondáros, döntően hosszanti bordák és csatornák alkotják. Csendesek és jó, biztos irányítást tesznek lehetővé. Ellentétes tulajdonsággal bírnak a kapaszkodó mintázattal ellátott gumik: hangosak ugyanakkor kereszt irányú bordáik jó kapaszkodó képességgel bírnak. A blokkos mintázat a két alaptípus ötvözete, az hogy melyik benne a hangsúlyosabb határozza meg optimális felhasználási lehetőségeit.

Jellemző még a mintázat mozgékonysága. Minél telítettebb egy mintázat és minél mélyebbek a csatornák annál mozgékonyabb a mintázat. Minél mozgékonyabb egy mintázat, annál jobban tapad az útra, egyben annál erősebben kopik is. A legtöbb mintázat a fenti alapok figyelembevételével, valamilyen kompromisszum mentén születik. Egyes mintázatok csak megadott forgásirányban fejtik ki kedvező hatásukat, ezeket egyirányú mintázatnak hívjuk. Az ilyen gumikon a helyes forgásirányt nyilak jelzik.

Bizonyos mintázatoknak speciális tulajdonságaik is lehetnek. Ilyen tulajdonság lehet a kőkivetés, zajcsökkentés, vízencsúszás elleni kialakítás, tervezetten kopás. Röviden néhány szó ezekről is.

Mindenki számára ismert az a jelenség, amikor kisebb kavicsok szorulnak a gumi apró barázdáiba. Ennek az az oka, hogy a barázdák, csatornák kissé szétnyílnak, amikor a futófelület az aszfalttal érintkezik. Ekkor könnyen kisebb kövek tudnak a mélyedésekbe kerülni, majd a kerék továbbgördülésével, amikor a csatornák ismét összébb húzódnak a kő beszorul a gumi barázdájába. A kőkivetést könnyítő gumik csatornáinak falai nem függőlegesek, illetve dőlésszögük aszimmetrikusan változik a csatorna két oldalán, hogy abból minél könnyebben kirepülhessen a kő.

Ha a futófelület mintázata teljesen ritmikusan ismétlődik, akkor egy bizonyos frekvenciának megfelelő hangot hallunk. Ha azonban a mintázat váltakozása nem ritmikus, akkor a keltett zaj az emberi fül számára jóval kevésbé észlelhető. Az ilyen aritmikus gumik tehát halkabbak, de a gyártásuk bonyolultabb.

A vízencsúszás angol kifejezése jóval ismertebb, mint a magyar: aquaplaning. Akkor következik be, amikor a vizes útfelületre gördülő gumi nem tudja kiszorítani és a csatornákon elvezetni a nedvességet. Ekkor a gumi nem ér az aszfalthoz, hanem csúszik a vízen. Amíg a vízencsúszás fennáll, az autó nem irányítható. A kiszorítható víz mennyiségét befolyásolja az autó sebessége, a gumi belső nyomása és az abroncs mintázata, csatornáinak szélessége és vízelvezető képessége. A kifejezetten esős időre, vizes útra fejlesztett gumik ezt veszik figyelembe.

A tervezett kopású gumi olyan abroncsot takarhat, aminek futófelülete eltérő összetételű gumikból áll. A gumit ősszel kell feltenni, mint téli gumi, a téli réteg és barázdák kopásával egy olyan felület alakul ki, ami kevesebb csatornából áll és anyagösszetétele is a nyári gumihoz válik hasonlóvá. Inkább érdekesség, mint valóban praktikus találmány.

Defektmentes és defekttűrő gumik

Speciális kialakítású gumik a defektmentes és a defekttűrő abroncsok is. A két fogalom nem ugyanazt jelenti. Egyik fogalom sem jelenti azt, hogy a gumi nem tud kilyukadni vagy defekt esetén ne kellene azt lecserélni. Mind a két abroncs aránylag ritka, áruk 20-30%-al drágább, mint a hagyományos kialakításúak és csak nagyobb méretű abroncsnál elérhetőek.

A defektmentes abroncs belsejében van egy sűrűbb, képlékenyebb anyag, ami az abroncs lyukadása esetén eltömíti a keletkezett rést. A tömítés nem teljes értékű, de a hirtelen nyomásvesztés elkerülhető. Az ilyen gumikat általában SEAL felirat jelöli. Használatuk nincsen más eszközhöz kötve.

A defekttűrő gumik oldalfala van megerősítve annyira, hogy a nyomás csökkenése esetén is tudják a járművet hordozni. Erre csak adott sebesség mellett és korlátozott távon képesek. Gyorsabb haladás vagy hosszabb távú vezetés lyukas defekttűrő gumival nem biztonságos. Nincsen tehát hirtelen defekt és az autó saját lábán képes a gumishoz eljutni, de nem autókázhatunk vele korlátlanul. Mivel ezeknél a gumiknál a defekt ténye nehezen észlelhető, csak olyan járművekre szerelhető, amik rendelkeznek nyomásellenőrző rendszerrel.

Jelölések

A gumiabroncs jelölések értelmezése nem mindig egyszerű. Egyrészt csak nagyjából szabványosak a jelölések, másrészt még mindig sok dolog a hagyományon alapul. A legfontosabbakat azért viszonylag könnyű felismerni: ezek a gumi méreteket, maximális terhelési és sebességi értékeket valamint a gumi típusát mutatják.

Vegyünk egy konkrét példát: 165/80 R 13 83T

Személyautók esetében szinte biztosak lehetünk abban, hogy a gumi oldalán lévő jelölés tartalmaz egy R betűt. Ez a radiál rövidítése, korábban említettük már jelentését. A mögötte található szám a gumi névleges átmérőjét jelenti collban kifejezve. A 13 coll 33, 02 cm átmérőnek felel meg. Az előtte lévő két szám is a gumi méretek jelölését szolgálja, az első a futófelület névleges szélességét, míg a második a magasságát mutatja - csak picit más logikával. A példában szereplő 165 tehát a profilszélesség milliméterben, míg a 80, egy százalékos arány, a profilmagasság a profilszélesség 80%-a. Az első, profilszélességet mutató szám tehát egy konkrét méret, a második, profilmagasságot mutató szám az előzőből kifejezett arány. (Ha az első szám gyanúsan kicsi, van esély arra, hogy az is collban van kifejezve. 1 coll = 2, 54 cm.)

A másik jelölés száma a maximális terhelhetőséget, míg betűje a maximális sebességet mutatja. A 83 azonban nem egy konkrét mennyiség, hanem egy terhelési szám (LI) amit át kell váltanunk kilogrammra. A 83 azt fejezi ki, hogy a gumiabroncs maximális terhelhetősége 487 kg, az adott tengelyre. Egy tengelyen két ilyen gumi van, tehát ennek a duplája juthat rá. A sebességjel, példánkban T, is egy táblázatból alakítható konkrét mennyiséggé: 190 km/h-át jelent.

A teherautók gumijain további jelölések is láthatóak. Ezek például olyan esetekre vonatkoznak, amikor adott tengelyen több, mint két gumiabroncs található, vagy ha a guminak alacsonyabb sebességnél nagyobb a terhelhetősége, mint magasabbnál.

További betűk a gumi egyéb paramétereiből nem egyértelmű típusjelölések (például személyautó vagy kisteherautó abroncs) lehetnek. A terepjáró gumikon általában feltűnik a H/T (közúti használatra szánt), az A/T (vegyes használatra alkalmas) vagy az M/T (igazi terepgumi) jelölések egyike. A téli gumit vagy konkrét felirat mutatja, vagy egy hópehely embléma. Ha nyilat látunk a gumi oldalán, az a szerelésnél követendő forgásirányt jelöli.

Fontos jelölés még az úgynevezett DOT szám. A DOT egy amerikai szabványnak való megfelelést jelöl, de ennél számunkra fontosabb, hogy a gumi gyártásának ideje is kiderül belőle. A DOT négy számjegyből áll, aminek első két számjegye a gyártás hetét, míg második két számjegye a gyártás évét jelenti. Például az idén április elején gyártott gumik DOT száma 1423 lesz, azaz 2023 14. hetében készült. Az ilyen gumi 5 éven keresztül szakszerű tárolás mellett nem veszít tulajdonságaiból, tehát 2028-ig újként lehet rá tekinteni. Általános használat mellett egy gumi 6-7 év alatt biztosan elhasználódik, illetve a gyártástól számított 10. évben már jelentősebben veszíthet eredeti tulajdonságaiból. Azaz ha a példának hozott gumit megvesszük, azt várhatóan 2030-33 között kell majd lecserélnünk.

Gumi váltóméret

Egy autóra eltérő méretű gumiabroncs is szerelhető, mint a gyári, ugyanakkor az eltérésnek nem szabad egy adott szintet meghaladnia. Az eltérő méret szerelésének általában esztétikai oka van, néha a fogyasztást kívánják ezzel csökkenteni. Összességében elmondható, hogy minden autó a rá tervezett méretű abronccsal működik optimálisan.

A futómű a gyári méretre lett tervezve, beállítva. Ettől eltérő méret esetén károsodhat, ami a vezetés biztonságát csökkentheti. Mind a gumi, mind az autó garanciája elveszhet, ha nem a gyári előírásnak megfelelő abronccsal szereljük járművünket. A kilométer óra nem a valóságnak megfelelő sebességet fogja mutatni.

Ha mégsem a gyári méretet választjuk, a következőket mindenképpen vegyük figyelembe. A kerékátmérő eltérése nem lehet nagyobb, mint 2%. A gumi nem lóghat ki a karosszéria síkjából. A terhelhetőségnek legalább akkorának kell lennie az eltérő méretű guminál is, mint a gyári előírás. Gumi váltóméretek azok a gyári ajánlástól eltérő méretű abroncsok, amik a fenti szabályoknak megfelelnek.

Gumi tárolása

Az éppen nem használt téli vagy nyári garnitúránkat tárolni szükséges. A tárolást a legtöbb gumis szakszerűen meg tudja oldani, de ha van megfelelő helyiségünk, azt otthon is megtehetjük. A gumikat tiszta állapotban, sugárzó hőtől és napfénytől védett, száraz, páramentes helyen tárolhatjuk. A gumik tárolásának ideális hőmérséklete 10-25 fok közötti.

Amennyiben a gumikat felnivel együtt tároljuk, úgy azokat egymásra helyezve, vagy fellógatva helyezzük el és ne egymás mellé állítva. Felni nélkül pont fordítva járjunk el és egymás mellé állítva tároljuk azokat. Ha autónkat hosszabb ideig nem használjuk és így áll gumink is, akkor növeljük a gumikban a nyomást, majd használatbavétel előtt ismét csökkentsük a megszokott szintre.

Centrírozás

A centrírozás a gumik cseréjekor esedékes tevékenység. Lényege, hogy a kerék teljesen kiegyensúlyozott legyen és így futás közben a jármű ne rázzon. A centrírozás során kis súlyokat helyeznek az egyensúly eléréséért a felni meghatározott részére.

Gumi kopása

Azt, hogy meddig használható egy gumi meghatározza kora és kopása. A korról a jelöléseknél a DOT szám kapcsán már ejtettünk szót. A gumi kopása természetes folyamat, ugyanakkor a gyári tulajdonságaiból ezáltal folyamatosan veszít az abroncs. Egy jó minőségű, de erősen kopott abroncs lehet, hogy végeredményben rosszabb menettulajdonságokkal bír, mint egy közepes minőségű, de friss gumi.

A magyar szabályozás szerint ha a gumi profilmélysége kisebb, mint 1, 6 mm, akkor a gépjármű ilyen gumival nem vehet részt a forgalomban. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell várnunk, amíg idáig kopik a gumink, hanem azt, hogy ez után már semmilyen módon nem közlekedhetünk. A legtöbb gumin vannak kopásjelző sávok is, elhelyezkedésüket általában kis háromszög jelzi a gumi oldalán. Az ilyen sávok általában nagyobb barázdákban helyezkednek el az új felülettől mélyebben, tehát ha a kopás eléri őket, a gumi cserére érett.

A gumi egyenetlen kopása más hibára is rámutathat. A felfüggesztés vagy az egyensúly problémái éppúgy okozhatnak egyenetlen kopást mint a rosszul megválasztott keréknyomás. Ha nem tudjuk mi a probléma, érdemes szakemberhez fordulni.

Árak

Az autógumi árak hihetetlen skálán mozognak, amit nevezhetünk természetesnek is. Az árat befolyásolja, hogy milyen járműre szeretnénk a gumit szerelni, hiszen ez meghatározza milyen erőhatásokat kell kibírnia. Számít a méret, a nagyobb átmérőjű gumikban érthető módon több anyag van. Nem utolsó sorban számít a gumi minősége. Miként az árban, úgy a gumik nyújtotta teljesítményben is lehet többszörös különbség. Abban bízunk, hogy a fenti írás segített közelebb hozni azokat az információkat, amikben a gumik eltérhetnek egymástól és magyarázzák eltérő árfekvésüket is.